Apály - Dagály
Egy kis okoskodás az apályról és társairól. Hasznos lehet, ha olyan helyre mész ahol a hold az úr!
A legtöbb hazai tengeri kajakos az Adrián szerzi első tengeri élményeit, ami az alacsony árapályváltozásról ismert. Mégis fontosnak tartjuk, hogy foglalkozzunk ezzel a jelenséggel, hiszen a francia, brit partoknál a tengerjárást sokkal jelentősebb áramlások kísérik. Az alábbi összeállítással megpróbálunk abban segíteni, hogy mindenki felkészülten szembesüljön a jelenséggel. A leírás végén egy könnyen megjegyezhető útmutatót is találtok a víztömeg mozgásának megbecsüléséhez. Miért van apály-dagály? Miért különböző a mértéke? A Föld vizeinek vég nélküli ciklikus mozgását, az árapályt a Hold és kisebb mértékben a Nap tömegvonzása okozza. Annak ellenére, hogy a Nap 26 milliószor nagyobb, mint a Hold, Földünkre gyakorolt tömegvonzása csak mintegy a fele a Holdénak, minthogy 390-szer távolabb van tőlünk a Holdnál. A nyílt óceánon az apály és a dagály szintje közti különbség mindössze 0.6 m, de a sekély tengerpartokon és tölcsértorkolatokban a különbség sokkal nagyobb. Bármely pillanatban a Földön két dagály van - a közvetlen dagály a Hold felé néző oldalon és a közvetett a vele ellentétes oldalon. Közvetlen dagálykor a vízfelület a Hold tömegvonzása következtében kidudorodik, mert Holdunk jobban vonzza a földfelszínen lévő, hozzá közelebb lévő víztömeget, mint a gravitációs erő számára gyakorlatilag nem deformálható szilárd Földet, melynek tömegközéppontja távolabb esik. Másrészt a Föld túlsó oldalán lévő víz messzebb van a Holdtól, a szilárd Föld tömegközéppontja viszont közelebb, így azt a Hold jobban vonzza maga felé, mint a vizet. A vízhez képest elmozduló Föld egy másik közvetett dagályhullámot idéz elő. Amíg a Hold 24 óra 50 perc alatt megkerüli a Földet, az óceánok bármely pontján két dagály és két apály alakul ki, azaz 6 óra és 15 percenként a vízszint szabályszerűen emelkedik (dagály), illetve süllyed (apály). A helyi árapály idejét azonban jelentősen befolyásolja a part alakja: az öblök, tölcsértorkolatok és hegylábak gyorsítják vagy lassítják a víztömeg mozgását. A legmagasabb dagály újhold és holdtölte idején van, amikor a Nap és a Hold egy egyenesbe esik, és erősíti egymás gravitációs hatását. A legalacsonyabb dagály a Hold első és utolsó negyedének időszakában van, amikor a Nap és a Hold helyzete egymásra merőleges. Napi egyenlőtlenség: Az elméleti dagálymagasság ott a legnagyobb, ahol a Hold a zenitben delelhet, tehát az Északi és a Déli szélesség 28,5º közötti területen fordulhat elő. Az amplitúdó (szintemelkedés) összeadódásának hatására az árhullám végig szalad az óceánok felszínén. Az Atlanti-óceánon az árhullám mint egyetlen hullámtaraj halad északi irányba Ez az atlanti árhullám nagyjából egy nap alatt éri el Európa és Anglia partjait. További egy napra van szüksége, hogy megkerülje a Brit szigeteket. Ennek eredményeként a La-Manche Csatorna árhulláma és az Északi-tenger árhulláma nagyjából egy időben, a normandiai partoknál találkozik. Ekkor a dagály magassága gyakran eléri a 10, különleges esetekben a 14 métert is. Nagyon alacsony ellenben az árapályváltozás a Földközi-tengeren és annak melléktengerein, például az Adrián valamint a Balti-tengeren, mivel ezek a tengerek csak szűk szorosokon keresztül érintkeznek az Atlanti-óceánnal. Az apály- és dagályszintek közti legnagyobb különbségek: • Fundy-öböl, Új-Skócia (Kanada): 21,3m • Severn-torkollat (Nagy-Britannia): 15m • Magellán-szoros: 13m • St. Malo (Franciaország): 13m • Amasonas-torkollat: 9m • Le Havre (Franciaország): 8,3m • Liverpool (Nagy-Britannia):8,2m • Hamburg, (Németország): 3,5m • Bréma, (Németország): 0,45m (1890); A Weser szabályozása óta: 4,54m (2005) • Bremerhaven, (Németország): 4,0m • Rijeka (Fiume): 0,06m • Szentpétervár: 0,05m Az alábbi honlapon megnézhetitek az aktuális előrejelzéseket: http://easytide.ukho.gov.uk/Easytide/EasyTide/SelectPort.aspx A tizenkettes szabály (123321) A tengerjárás ciklusa alatt nem egyenletes sebességgel mozog a víztömeg. A tapasztaltabbak, bátrabbak az erősebb áramlásokat keresik, a kezdőknek elég izgalmat jelenthetnek a kisebb erejű áramlások is. Az alábbi szabály ennek megbecsüléséhez nyújt segítséget: Az árapály első órájában a víz 1/12 része mozog. Az árapály második órájában a víz 2/12 része mozog. Az árapály harmadik órájában a víz 3/12 része mozog. Az árapály negyedik órájában a víz 3/12 része mozog. Az árapály ötödik órájában a víz 2/12 része mozog. Az árapály hatodik órájában a víz 1/12 része mozog. Forrás: Wikipedia, http://library.thinkquest.org/03oct/01427/apaly.html
|