Badacsony- Szigliget- Balaton

Helyszín: Badacsony

Időpont: 2010. július 3-4.

Találkozó: Badacsonytomaj - Kemping, 9:30

Szállás: Kemping, sátor, vizesblokk

Utazás: Egyénileg, vagy a Vidám Kisbuszban.

A programról: A tavaszi Balaton. A Szigligeti-öböl, Pajta galéria, Bringázás a Balaton felvidéken, kultúr- és tájbiciklizés, csendes borozás, hassüttetés, kirándulás. Két nap, két kerék, egy kajak. Lógj el velünk a Balcsihoz!

Első nap: A leérkezés után sátorverés, kialakítjuk csendes kis életterünket, majd irány a víz,a Szigligeti- öböl! Kajakozás után, bringára pattanunk és beleveszünk a környék csodahelyeibe. Elbringázunk Salföldre, majd onnan tovább a Pálos kolostorromhoz. Utunk Kővágóőrs, Kékkút, Mindszentkálla, Köveskál felé vezet. Kerekezünk, bodzaszörpök, fröccsök, flessek, naplementék, "ródmúvi" kétkeréken. A vacsit a Pajta galériában szeretnénk eltölteni. Az estét a kedvünk intézi...

Második nap: Csendes ébredés, majd újra a víz, kajakozás. Lángos, hekk, strand és amit akartok. Lájtos evezés, skatulyányi buddhizmus.

kajakozós, bringázós, kultúrás, bodzaszörpivós

sokáig fent leszünk

Kinek ajánljuk: kerékpárosoknak, bakancsosoknak, vízfüggőknek, másnaposoknak.

Nehézség: a túra teljesítése nem igényel komoly fizikai felkészülést. A bringádat ne hagyd otthon. Ha nincs kerékpárod, vagy nem akarod elhozni, kérjük, jelezd nekünk, mert bérlésre is van lehetőség.

Van KÉPÜNK hozzá! Néhány életkép a vízről.

Részvételi díj: 14.500 Ft/fő, amely tartalmazza:

• a felszerelés bérlését (tengeri kajak, spricó, mellény, lapát, vízhatlan kabát, vízhatlan zsák).
• hajószállítást
• túravezetést

A részvétei díj nem tartalmazza: 

• szállásdíjat (kb. 1.700 Ft/fő/éj)
• kerékpár bérlését (kb. 1500 Ft/bicaj)
• az utazást (vidám kisbuszban, korlátozott számban 3.500 Ft/fő)
• a vacsorát a Pajta galériában

Jelentkezési határidő: 2010. április 10., a részvételi díj 50%-nak befizetésével.
A fennmaradó 50% kifizetése legkésőbb az indulás előtt 1 héttel, egyéb költségek a helyszínen fizetendők.

A teljes összeg a jelentkezési határidőig történő befizetése esetén a részvételi díjból 5% kedvezményt adunk.

Hogyan csomagolj? Mit hozz magaddal? Mit adunk MI neked? Hasznos tippek a felkészüléshez, csomagoláshoz.

Ha kérdésed van, ha elakadtál, fontos válaszok kezdőknek, a víz szerelmeseinek, leendő tengerikajakos csavargóknak.

LEÍRÁS:
Salföld, Pálos kolostor - A XIII.-XV. században épült a Mária Magdolna tiszteletére emelt pálos kolostor, gótikus stílusban. Először Pál, veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevelében szerepel, egy 1307-es irat köveskúti kolostorként említi, de az 1520-ban keltezett jegyzék ben már nem szerepel. Valószínűleg ekkorra már elhagyták a szerzetesek, még jóval a törökdúlás előtt, menekülésük oka ismeretlen, talán a rablók, fosztogatók miatt hagyták ott a kolostort. XVIII-XIX. század folyamán a környékbeli falvak újjáépültek, ekkor falainak egy részét elhordták. Ennek ellenére romjai még ma is impozáns látványt nyújtanak. A sűrű erdőben megbújó romok vadregényesek, érdemes őket felkeresni.
Kőtenger: A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. A Kőtengert nemcsak az időjárás alakította, hanem a sziklák egy részét bányászták is. Az 1900-as évek elején még majdnem az egész medencét körbefogta a kőtengerek lánca, de az ezen a területen is egykor működő bányaművelés miatt, a kőtengerek ma már csak egyes foltokban maradtak meg (a homokkövet malomkőnek is fejtették). A fű és a tarka virágok közül fel-felbukkanó kvarchomokkő sziklák nemcsak a mezőn, az udvarokon is feledhetetlen látványt nyújtanak. A sziklák kis mélyedéseiben növények virulnak. 
Kékkút:
Kékkút a Káli-medence észak-nyugati részén fekszik. Egy utcából és a környező dombokon levő pincékből áll. A település alapvetően két részre tagolódik. Az alsó nyugati részt „Kütyünek” hívják, míg a felső részt, ahol az orvosi rendelő az Önkormányzat, és a Bolt van „Központnak” nevezik a helybeliek.
Kékkúton több ásatást is végeztek, innen tudjuk, hogy a település története  az ie. III. évezredig nyúlik vissza. Kr. utáni III.- IV. évezredben már népes település volt. A leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából, Aquincumba vezető útja. A szóbeszéd szerint a savanyúvízforrás Theodóra császárnő kedvenc itala volt.
A honfoglalás idején a Kál-horka nemzettség birtoka volt Kál völgye. A település neve először 1333-1334-ben jelenik meg egy tizedlajstromban, de oklevélben először 1338-ban szerepel. A Káli-medence falvai a XIV. század közepéig királyi kézben voltak, majd Károly Róbert 1341-ben átadta a települést a veszprémi püspökségnek, innentől 1913-ig egyházi fennhatóság alá tartozott.
A török portyázások idején a település elnéptelenedett, de a portyázások megszűnésével a visszaköltözők lassan újjáépítették. 1716-ban építették Kékkút lakói a templomot. Egy 1829-as összeírás szerint a településen 242 lakos volt, ők elsősorban földműveléssel, állattartással és kézműves mesterségekkel foglalkoztak. A marhákat a környező lápréteken legeltették, a megtermelt gabonát vízimalmokban őrölték meg. A régi állattartás nyomait őrzik még napjainkban a lakóházakkal egybeépített ólak, pajták és istállók.

A túrák útvonalát meghatározza az időjárás, valamint a vízállás. A tengerikajak.hu a változtatás jogát fenntartja. A túrán résztvevők kötelesek a túravezetők utasításait betartani.

Ha kérdésed van a túráról, írj nekünk!