|
Uvac kanyon - Szerbia Helyszín: Uvac - kanyon Időpont: 2010. július 10-16. Találkozó: A velünk utazóknak találka a Római parton, az egyénileg utazókkal a találka Sjenica mellett. Szállás: Kemping, vadkemping Utazás: Egyénileg, vagy a Vidám Kisbuszban. A programról: Egy kalandos hét Szerbia egyik legszebb nemzeti parkjában, az Uvac kanyonban. Európa harmadik legnagyobb és legmélyebb völgye, ahol az európai fakó keselyűknek a 70% fészkel. Hatalmas sziklafalak, keselyűk, barlangok, szirtek. Pavlaka, pálinka, és szerb barátaink. Időutazás egy országba, tengeri kajakokkal, hatalmas madarakkal, két idegenvezetővel, akik a nemzeti park természetvédelmi őrei. Első nap: Indulás az esti órákban Magyarországról, utazás éjszaka, majd a reggeli órákban megérkezés a Sjenica melletti kis tanyára, ahonnan a kaland indul. Második nap: Bepakolás a kajakokba, majd irány a kanyon. A folyó első része, gyönyörű, nagy sziklák között gyorsabb és kevésbé gyors szakaszok váltakozásával indul. Sziklák a mederben, izgalmas kis surrantók, ligeterdők. Megérkezés a kora délutáni órákban a kanyon és a Nemzeti Park bejáratához. Hatodik nap: Egy rövidebb kajakozással elérjük a végét a völgynek, bepakolunk, majd búcsút veszünk szerelmünktől az Uvac Kanyontól és kis hazánk felé vesszük az irányt. Várható hazaérkezés a kora hajnali órákban. Kinek ajánljuk: Balkánfanatikusoknak, madarászoknak, kalandoroknak Nehézség: A folyó felső szakaszán lesz egy-két gyorsabb betét, illetve a gyalogtúrán el fogunk fáradni. De megéri! Nézzétek meg az UVAC kanyonról készített filmünket! Van KÉPÜNK hozzá! Néhány életkép a vízről. Részvételi díj: 44.900 Ft/fő, amely tartalmazza:
A részvétei díj nem tartalmazza:
Jelentkezési határidő: 2010. június 11., a részvételi díj 50%-nak befizetésével. A teljes összeg a jelentkezési határidőig történő befizetése esetén a részvételi díjból 5% kedvezményt adunk. Hogyan csomagolj? Mit hozz magaddal? Mit adunk MI neked? Hasznos tippek a felkészüléshez, csomagoláshoz. Uvac és a fakókeselyűk Dél-Szerbiában a Zlatar-hegység környékén, az Uvac folyó kanyonjában kis, elszigetelt populációit az utolsó pillanatban mentették meg. Pedig nem akármilyen madárról van szó, hiszen Szerbia jelenlegi hivatalos címerében ábrázolt kétfejű „sas” nem más, mint fakókeselyű. Egykor a mai Szerbia területén költött még a dögkeselyű és a barátkeselyű is, de ezek mára kivesztek. Hogy egy büszke népnek dögevő madár legyen a címermadara, bizonyos – túlfűtött szerb hazafiassággal megáldott – köröket eleinte feszélyezett, de a tudomány, az ornitológusok és a címertan szakavatott ismerői kétséget kizáróan bizonyították a tényállást, és a többségi nemzet lassan beletörődik a ténybe: a sas nem sas, hanem keselyű. Ebből a nem mellékes tényből fakadóan-e, valamit hogy a természetvédők, különösen a madarászok egyre erőteljesebben hallatták hangjukat, sikerült megmenteni a szerbiai fakókeselyű-állományt. Az aktív védelemnek, az etetők folyamatos feltöltésének – évente 50 tonna állattetemet, vágóhídi hulladékot takarítanak el a keselyűk – köszönhetően jelenleg Dél-Szerbiában él a Balkán-félsziget fakókeselyű állományának több mint egyharmada. Számokban kifejezve ez 70 párt jelent. Keselyűk a festői kanyonban A fakókeselyű-állomány 1992-ben volt a mélyponton, az Uvac folyó menti sziklafalakon mindössze 6 pár fészkelt, egész Szerbiában alig egy tucatnyi maradt belőlük. A fakókeselyűk megmentésére lelkes természetvédők, madarászok Nova Varošban 1994-ben ragadozóvédelmi egyesületet hoztak létre, amely 2002 óta belgrádi székhelyű közalapítványként működik – Civil szervezetünk első dolga volt megszervezni a keselyűk rendszeres etetését. A festői szépségű vidék lakossága fokozatosan bekapcsolódott a védelmi programba. Aktivistáink a helybeliek körében jelentős ismeretterjesztő propagandát folytattak és folytatnak ma is. Egy természetvédelmi program sikere azon áll vagy bukik, hogy a helybeli polgárokat mennyire sikerül megnyerni az akciónak. Évtizedeken keresztül óriási problémát jelentett a mérgezés. A helyi állattartók mérgezett állattetemeket helyeztek ki, céljuk a farkasok elpusztítása volt, viszont a mérgezett húst elsőnek a keselyűk találják meg és pusztulnak el. Időbe tellett, mire az emberek belátták, hogy nincs értelme a mérgezésnek, a háziállatokat télen meg lehet óvni a farkasoktól más módszerekkel is. A legfontosabb, hogy a keselyűk által megszokott etetőhelyen a madarak egész évben találnak élelmet. A közelben több tonna befogadású hűtőházat alakítottunk ki, és amikor több az elhullott állat vagy a vágóhídi hulladék, akkor azt hosszabb ideig is tárolni tudjuk. Az időnként a hozzánk kerülő sérült madarak gondozására terebélyes befogadót építettünk – mondta a belgrádi dr. Saša Marinkovićornitológus, a keselyű-visszatelepítési és védelmi program kezdeményezője, vezetője. A különleges természetvédelmi rezervátum napjainkra több mint 7500 hektárra terjed ki, és magába foglalja az Uvac folyó menti összes keselyű élőhelyét, beleértve a három, duzzasztással keletkezett tavat: az Uvaci-, Radoinjski- Zlatari-tavat is. A védett területen 104 madárfajt és több mint 200 növényfaj él, melyek egy része valódi természeti ritkaság. Az Uvac folyó teljes hossza meghaladja a 110 kilométert, ami több mint 300 millió köbméter édesvízkészletet jelent. A kanyargó Uvac Boszniában ömlik a Lim folyóba. Keselyűgyűrűzés A madarászok csapata a kis termetűnek egyáltalán nem mondható keselyűfiókákat három-négy héttel a kirepülésük előtt jelölik meg. A későbbi folyamatos figyelemmel kísérésük, idegen szóval monitorozásuk érdekében a hagyományos alumínium gyűrű mellett a madár lábára nagy méretű, színes, tartós műanyagból készült, több betű, illetve számkombinációval ellátott jelölőgyűrűt is felhelyeznek. A másik hatékony jelölési módszer a a színes szárnymarker, amely távcsővel vagy teleszkóppal akár több száz méterről is leolvasható, vagy a madarakról készült fotó kinagyításakor láthatóvá válik. A gyűrűzése komoly munka, alpinista felszerelés, sziklamászó tapasztalat nélkül senki se próbálkozzon a néha ötven méter magas, meredek sziklafal üregében meglapuló fiókát megközelíteni. A sziklaperemen lógó hegymászó a táskába pakolt fiókát leengedi a fészek alatti talajra, vagy az Uvac folyón a csónakban várakozó madarászokhoz. Ha ez nem kivitelezhető, akkor kénytelen a madárral együtt felmászni a szikla tetejére, az ott elvégzett gyűrűzés után pedig visszamászni, és a fészekbe visszahelyezni a fiókát. A madár tömege mellett mérik a szárny, a test, a csüd és a karom hosszát, a csőr vastagságát és magasságát is. A szűk szilaüregekben vagy a keskeny sziklapatkán csak keveset mozgó fióka igencsak „elhízik”, tömege akár több kilóval is meghaladhatja a szülei testtömegét. Amikor a szülők úgy vélik, hogy elérkezett az önállósulás ideje, abbahagyják, vagy drasztikusan lecsökkentik az utód táplálását. A fiatal keselyű a fölösleges kilóktól megszabadulva és az éhségtől hajtva bátorságot vesz, elrugaszkodik a szikláról, és kiterjesztett száranyaival, mint valami siklórepülő a kanyon fölé emelkedik, fenséges termetével uralva a végtelen eget.Az ég királya A fakókeselyűt még az ég urának, királyának is hívják, hiszen a közel tíz kilogramm tömegű, majdnem 3 méter szárnyfesztávolságú madár a napsütötte sziklákról felszálló meleg légáramlatokkal akár 3000 méter fölé is emelkedhet, és száz négyzetkilométert is könnyedén bebarangolhat élelem után kutatva. A tojó már január végén, február elején lerakja egyetlen tojását, amelyen a két szülőmadár nyolc héten át felváltva kotlik. Az alkalmas fészkelőhelyeken, sziklapárkányokon, sziklaüregekben több pár is költ laza telepben. A fiókanevelés elhúzódik nyárig. A fióka lábára színes jelzőgyűrű kerül A meleg légáramlatok segítségével nagy távolságokat tehetnek meg A kifejlett fakókeselyű szárnyfesztávolsága eléri a 3 métert A túrák útvonalát meghatározza az időjárás, valamint a vízállás. A tengerikajak.hu a változtatás jogát fenntartja. A túrán résztvevők kötelesek a túravezetők utasításait betartani. |
|
|
 |
|||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
||||||||
