május 06 - május 07

Hortobágy - Berettyó - Kajakozás és kerékpáros Túzok les

Jelentkezem

Hortobágy - Berettyó - Az Ős Berettyó - Az utolsó "kanyarok" és a Túzok

Hortobágy - Berettyó
Időpont:
2017. május 6 - május 7.
Találkozó: A vidám kisbusz utasainak május 6. a reggeli órákban a Római parton. Az egyénileg utazóknak Ecsegfalva község központjában 9 órakor.

Szállás: - sátor - kalandkomfort
Utazás: Egyénileg, vagy a Vidám Kisbuszban.

A program:

Te láttál már Túzokot? És közelről? Akarod látni kis hazánk és világ egyik legnagyobb röpképes   madarát? Tarts velünk kajakozós és madarászós két napos, bájos alföldi csavargásunkra.

Hazánk területén nagyon kevés kis alföldi folyóról mondhatjuk el, hogy megőrizte eredeti állapotát. A szabályozások, feltöltések, emberi beavatkozások keményen rajta hagyták lenyomatukat napjaink vizes élőhelyein. A Hortobágy - Berettyó csatorna (valójában az ős Berettyó) egy kis részén - amelyen evezni fogunk - talán még megmaradt valami abból amilyen az összes alföldi folyó lehetett a szabályozások előtt.
A folyót övező kis nádasok, gyékényesek és az elmaradhatatlan bokor füzesek kísérik a partot. Túránk során végig evezzük a megmaradt Zugokat, ezekről lentebb olvashatsz.

A síkság távoli bája, a legelésző tehenek, vadvirágos gátoldalak, apró nádasok, libákkal tarkított mezők, távoli templomtornyok, az Alföld, és egy kis folyó, amit szabályozni próbáltak, de megmaradt belőle egy apró huncut kacsintás. 

Első nap:
A reggeli találka és az autók logisztikája után a falu határában vízreszállunk, és irány a folyó és csorgunk lefelé. A folyó a vízállástól függően mutatja a tájat. Kanyarog, körbeölelve történelmi dombokat /Emődi kanyar, Templom-zug, Gyűrű-zug/  elhagyott tanyákat, emlékezetet a letűnt tanyavilágra. Kísérnek minket a májusi gátoldalak, a vadvirágok színével, pipacsmezők és a folyó kedvesen lassú hangulata. Néhány korty fröccs, szelíd gondolatok, gólyák és megannyi illata a folyónak, partoldalnak, virágnak. A nap végén felpakolunk és irány a Nemzeti park réhelyi látogató központja. Az éjszakát itt töltjük sátorban. Este tüzet rakunk, főzünk, zenélünk, együtt leszünk.
Második nap:

Mozgalmas nap elé néz csapatunk. Hajnalban Túzok les - Fakultatívan. Reggeli után megnézzük az oktató központ állandó túzokvédelmi kiállítását, majd irány bringázni.
Lencsevégre kapjuk a Túzokot. Kerékpárral járjuk be a Nemzeti Park területén található 20 km-es útvonalat,  - Dévaványa - Ecsegi puszták -  majd egy egész napos kirándulás keretei között a Túzok nyomába eredünk. Útunk során többször találkozhatunk a világ egyik legnagyobb röpképes madarával. Utunk többször is a madár élőhelyén megy keresztül. Nagy eséllyel láthatunk szabadon is Túzokot. Visszaérkezés szállásunkra a délutáni órákban, majd indulás hazafelé.

Kinek ajánljuk: kis folyó kedvelőknek, naplemente függőknek, "zugistáknak" Túzokosoknak.

 A túra 8 fő részvételével indul

Részvételi díj: 19.900 Ft/fő, amely tartalmazza:

  • a felszerelés bérlését (tengeri kajak, spricó, mellény, lapát, vízhatlan kabát, vízhatlan zsák).
  • hajószállítást
  • túravezetést
  • ajándék bogrács vacsit

A részvétei díj nem tartalmazza:   

  • étkezéseket
  • az utazást (vidám kisbuszban, korlátozott számban 4.900 Ft)
  • szállásdíjat a Nemzeti Park szálláshelyén - saját sátorral - 1500 Ft
  • kerékpár bérlést: 1700 Ft/fő
  • A részvételi/kölcsönzési díjon felüli költségeket a helyi szolgáltatóknál kell fizetni.

 Mielőtt kajakba szállnál, mielőtt velünk tartanál izgalmas kalandjainkra, mielőtt jelentkeznél - kérjük olvasd el figyelmesen az alábbi linken található gondolatainkat a kajakozásról, az outdoor-ról, a tengeri kajakos stílusunkról. Bevállalod?

Hogyan csomagolj? Mit hozz magaddal? Mit adunk MI neked? Hasznos tippek a felkészüléshez, csomagoláshoz.

Ha kérdésed van, ha elakadtál, fontos válaszok kezdőknek, a víz szerelmeseinek, leendő tengerikajakos csavargóknak.

A Berettyóról:

 Az Ős-Berettyó, a Nagy-Sárrét tápláló vize az egykori Szilágy megyében, a Réz-hegység tövében több kisebb vízfolyás egyesüléséből gyűlt össze 500 m körüli, tengerszint fölötti magasságban. Néhány kisebb patak és ér vizének felvétele után délnyugati irányban folyt Bakonszegig, ahol medre megszűnt, és vize a Nagy-Sárrét medencéjébe ömlött (Rakonczay, 1987).
    A tájat formáló folyó nevének eredetét ősi magyar szóra vezetik vissza, a Berettyó annyit jelentett, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó. Ez csiszolódott idővel Berettyóvá. A Nagy-Sárrétet régebben Berettyó-Sárrétjének is nevezték, jelezve, hogy itt főként a Berettyó vize terült szét. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, innen származik a települések neve: Túrkeve, Túrkedd, Mezőtúr. A Berettyó elnevezést először 1476-ban használták (Danka, 1988).
    A Berettyó szabályozása az akkori viszonyokat figyelembe véve szükségszerű volt, árvize többször elöntötte a környező településeket. A Berettyó és a Körösök szabályozási munkáit Bodoky Károly kerületi főmérnök tervei alapján 1858-ban kezdték meg. 1865-re a Berettyót a Sárréttől elzárták és 1866-ban, Bakonszegtől Szeghalomig vizének új medret ástak a Sebes-Körösig. A vízrendezési munkálatok hatására a Berettyó Sárrétje kiszáradt, melynek lecsapolását számos kisebb csatorna is elősegítette. A Békés és Bihar vármegye közös akarataként kitűzték, hogy: "A Sárréten keresztül Füzesgyarmattól Nagy-Bajomig egyenes országút hasítassék ki." Az utat 1868. december 10-én tűzték ki. Erről a tárgyalásról indult Nagybajomból Nagyrábé felé Bodoky Károly - a vízrendezési munkálatok főmérnöke -, mikor az elindulás után tíz perccel szívszélhűdés érte. Talán a Sárrét gazdag vízivilágának az átka fogott rajta. (Rakonczay, 1987).
    A Hortobágy lefolyó vize még egy ideig táplálta a Nagy-Sárrét mocsárvilágát. A Bakonszegtől Bucsa irányába tartó folyószakaszt Bucsánál elvágták, a Hortobágy folyót pedig összekötötték az Ős-Berettyó alsó, Bucsa alatti ágával. Innen kapta nevét: Hortobágy-Berettyó főcsatorna.
A folyószabályozások során a Bucsa és túrkevei Ballai híd közötti kanyarokban gazdag folyószakaszt nem háborgatták, így megmaradt eredeti formájában. A kanyarok által bezárt termékeny, füves legelőket az itt élt őslakosság zugoknak nevezte el, melyek még ma is az állatok legeltetésére szolgálnak. A zugok a folyón lefelé haladva ebben a sorrendben követik egymást: Szőlős-zug, Gyilkos-zug, Kóré-zug, Bokros-zug, Templom-zug, Tereh-zug, Gyűrű-zug, Bense-zug, Farkas-zug (Goda, Köteles, 1984). A terület természeti értékeinek veszélyeztetettségére több természettudósunk - Herman Ottó, Jermy Gusztáv és Benkő Gyula - felhívta a figyelmet, felhívásuk mégis csak hosszú idő elteltével valósult meg. Dr. Tóth Albert kisújszállási biológia tanár tervjavaslata alapján 1984-ben a Szolnok Megyei Tanács Ecsegpusztai Természetvédelmi Terület néven védetté nyilvánította ezt a területet.
    A Hortobágy-Berettyó főcsatorna tulajdonképpen a Hortobágy folyónak az Ágota-halomtól délre eső, a torkolatig terjedő alsó szakasza. Helyén a vízszabályozási munkálatok megkezdése előtt még a Berettyó vize folyt, - ekkor a Hortobágy folyó csupán jobb oldali mellékfolyójának számított - de az eredeti vízfolyás XIX. század végi elterelése óta a régi Berettyó-meder már csupán egykori mellékfolyójának a vizét szállítja a Hármas-Körösbe.
Az eredeti meder kanyargósabb volt a mainál, de a szabályozási munkálatok során számos helyen kiigazították, és ennek következtében jobbára csatorna jellegűvé vált. Különösképpen érvényes ez a megállapítás a torkolathoz közeli, alsó szakaszra, melyet árvízkapuk védenek a Hármas-Körös árhullámainak visszaduzzasztó hatásától.
Az Ágota-halom és Bucsa közötti szakasz viszonylag egyenes lefutású, erősen csatorna jellegű. A Bucsa és a túrkevei Ballai híd közötti szakasza megőrizte ősi formáját. Kanyarokban rendkívül gazdag, vízinövényekkel benőtt lapos partok szegélyezik, melyet nem követ az árvízvédelmi töltések vonala. A Ballai hidat elhagyva is találkozunk még kanyarokkal, de egyre ritkábban, és egyre több, hosszabb-rövidebb egyenes lefutású csatorna jellegű szakasszal találkozhatunk mezőtúri közúti hídig. Innen a töltések között összeszorítva a torkolatig szinte teljesen egyenes lefutású a folyó, majd a Hármas-Körösbe torkollása előtt kettéágazik.
    A Hortobágy-Berettyóba rengeteg kisebb-nagyobb csatorna vize érkezik, melyek egyrésze az egykori mocsárvilág megszüntetését segítette elő.
A folyó vízjárása - a lefolyási és csapadékviszonyok alakulásától függően - meglehetősen változó. Közepes kisvízi hozama Karcagnál mindössze 0,26 m3/s, de az 50 évente egyszer várható árvízi maximum alkalmával a 90 m3/s-ot is meghaladhatja, ami a 3,5 m3/s-os középvízi hozamnak több mint 25-szörösét teszi ki (Marosi, Szilárd, 1969). Általában két jelentősebb árhulláma alakul ki évente, az egyik kora tavasszal, a másik kora nyáron.
    A víz legnagyobb mélysége többnyire 3 és 5 méter között változik, a maximális vízjáték meghaladja a 2 métert. A vízmozgás - eltekintve a szűk keresztmetszetű szakaszoktól és az áradásoktól - meglehetősen lassú, ezért helyenként - különösen a torkolat közelében - jelentős mértékű a meder feltöltődése.
    A természetes partok többnyire lankásak. Az ilyen szakaszok sekély vizében kisebb-nagyobb foltokat alkot a nád és a gyékény, keveredve a lebegő és gyökerező hínárnövényzettel. A hullámteret borító ecsetpázsitos rét - tartós tavaszi áradás esetén - kiváló ívóhelyként szolgál a kiöntések sekély vizében szaporodó fajok számára. Az ivadéknevelésben - az elöntött rét mellett - a morotvák és kubikgödrök is nagy szerepet játszanak. A meredekebb partokat általában egy keskeny nádcsík szegélyezi, de egyes szakaszokon bokorfüzesek, illetve hullámtéri fűz-nyár ligeterdők fái kísérik a folyót. A parti bokrok jelentősége abban áll, hogy kimosott gyökérzetükre szívesen rakják ikráikat ívás idején az áramló vizet kedvelő, reofil fajok.
    Vízgyűjtő területe 5771 km2. Összhosszúsága 167,3 km. Vízutánpótlást a Tiszából kap a Keleti-főcsatornán keresztül. Az ecsegpusztai terület 26 km-es folyószakaszt foglal magába. A szennyező anyagok zöme a Köselyből érkezik, amely Debrecen kommunális szennyvizével megterhelve ma már inkább szennycsatorna mint élővíz.

Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület

* A szabad helyek száma tájékoztató jellegű információ. A helyek számáról, pontos információkért keress minket írásban vagy telefonon.


Ha kérdésed van a túráról, írj nekünk!

{'markers':[{ 'address': 'Ecsegfalva'}],'zoom': 12}

Jelentkezem

Szólj hozzá!



www.tengerikajak.hu, [email protected], +36 30 820 2156
Utaztató partnerünk -- Traveller.hu Zrt. -- BFKH engedély szám: U-001758
A honlapot a H3 Kft fejleszti és üzemelteti. Minden jog fenntartva!